Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szuperhős Az elveszett elnök (avagy a legnagyobb szuperhős)
Az elveszett elnök (avagy a legnagyobb szuperhős) E-mail
Írta: Bakter   
2010. december 02. csütörtök, 17:05
Bakter, azaz Gyalogos története

Amikor Vincent Redbottom kilépett az ajtón, még nem sejtette, hogy ő a leghatalmasabb szuperhős a Földön. Lábain kiújult a köszvény és háromszor elesett a vegyesboltba menet. Szembejött vele egy meglepett arcú szamár, akivel alig tudták kikerülni egymást és hazafelé mindhárom tejesüvegét eltörte. A tejet a nyeszlett és szurtos, göthös macskák nyalták fel és közben kajánul vigyorogtak Vincent Redbottomra.

Mindazonáltal Vincent Redbottom volt a leghatalmasabb szuperhős a földön...
Legalább is ő ebben a hitben élt. Minden áron szeretett volna hős lenni. E szívbéli vágyát táplálták válogatott olvasmányai, fő helyen Cervantes regénye, a jó öreg Don Quijote-ról, az ő harci lováról és szamárháton poroszkáló szolgájáról, Sancho Panzáról. De nem a könyv cselekménye volt az, ami rabul ejtette, hanem a történet hőse és a saját sorsa közötti hasonlóság. Redbottom mindenáron hasonló eszményeket akart követni.
 
Otthon hű szolga várt rá is a nap bármely órájában: Norton Commander, másképpen Norti, a cirmos házimacska, aki minden gondolatát kitalálta és teljesítette. Norti egy remek, legújabb generációs házirobot volt, macskának álcázva. Úgy gondolkozott, mint a gépek: végigpróbált iszonyú sebességgel mindenféle lehetséges kombinációt, majd aprólékos mérlegelés után jutott a végeredményre. Annyiban macska volt, hogy tudott nyávogni meg dörgölőzni, de ez csak színjáték volt. Látszat.
 
Vincent hazafelé botorkált, bakancsa alatt csak úgy csikorogtak a macskakövek... 
Alig várta, hogy kedvenc karosszékébe roskadjon. Torkig volt az unalmas és nevetséges hétköznapi "kalandokkal". Nagy tettekre vágyott. Álmait karosszékében szövögette-színezgette, térdén Cervantes könyvével. Úgy döntött, Don Quijote lovagi rajongását az úrnők iránt nem fogja követni. Kár a gőzért - vélte, de a hősiesség fontosságát nem kérdőjelezte meg.  De a célokat újrafogalmazta.
 
Úgy látta, manapság valódi hősi tettet az hajthat végre, aki megóvja a katasztrófáktól az emberiséget, mert a kritikus pillanatban sikerül eltéríteni a történelem kerekét. Redbottomnak ez eddig még nem sikerült. Rendszerint “eső után köpenyeg” értesült egy-egy katasztrófáról, amikor már a hatóságok, a kormányok is tehetetlenek voltak.
 
Otthon, miközben Norti levetkőztette, s feltörölte a padlón hagyott sárnyomokat, bekapcsolta a karosszékkel szemben felállított, kandallót formázó villamos hősugárzót és jeges wiskyt nyomott a kezébe, Vincent azt fontolgatta, hogyan tehetné próbára elszántságát, hogyan csíphetne nyakon egy-egy kritikus helyzetet. Gyanította, hogy ha időutazás folytán, egy már ismert, pontosan behatárolt múltbeli katasztrófát képes lenne elérni, úgy nyert ügye lenne. Nagyot húzott az italból, s amint egy pillanatra az ablakra tekintett, a kinti homályban fekete emberke árnyéka surrant el. Káprázott volna a szeme?
 
Az ablakhoz lépett. A közeli bokrok ágai finoman, sejtelmesen inogtak. “Tartózkodik ott valaki!” - dünnyögte géphangján a háta mögött Norbi, jelezve, ő már feldolgozta az információt. A felkapcsolt bejárati lámpa fénykörében pislogva, káprázó szemmel az amerikai elnök ácsorgott! De nem ám a mostani, ama híres-nevezetes Obama, hanem egy régimódi, botra támaszkodó, megviselt öregúr, akinek megtört vonásai ismerősek voltak ugyan, de azonosítását ugyancsak Norti végezte el, lakájos pedantériával: “Franklin Delano Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok többszörös elnöke, 1882-1945.”
 
Redbottom egyáltalán nem lepődött meg azon, hogy néhai történelmi figura bukkant föl a kertjében. Ha létezik időutazás hátrafelé, gondolta, akkor kell lennie előre is. Roosevelt elnököt bizonyosan a jövőbe ösztökélte a kíváncsisága... De miért épp az én kertembe? Hm...
Norti eközben a zavarban lévő, értetlenül ácsorgó, mozgássérült vendéghez sietett és betessékelte. Az ex-elnök kis fekete dobozt szorongatott az egyik kezében, amelyen nyomógombok ágaskodtak. Vincent alaposan szemügyre vette a masinériát. Az ablak előtt váratlanul ismét átsuhant a fekete árnyék, s nyomában, az ajtón át papírfecni hullott a padlóra. Norti szolgálatkészen olvasta róla:
,,Mondja hangosan, 1938 , és nyomja meg a piros gombot! Keresse Miss Eloise Smitht. Az elnököt vigye magával! Ő tudni fogja, hol van."
 
Redbottom leültette vendégét, hogy kifaggassa a történtek felől. Annyit tudott meg, hogy Roosevelt úrnak az 1938-as évben kellett volna landolnia, ő viszont rossz gombot nyomott meg, mire tévedésből itt találta magát! Most mit tegyen? Vincent fellelkesedett: itt az alkalom, hogy hősiessége virágba boruljon! Az éjszaka folyamán alaposan kipihenik magukat, s korán reggel nekivágnak az 1938-as évnek. Majd ő megmenti az időben eltévedt, nyomorék elnököt...
Egy-két pohár lélekmelegítő korty Roosevelt elnököt úgy kiütötte, hogy pár perc múlva az igazak álmát aludta a diványon. Hajnalban Norti szolgáltatta az ébresztést, kezében a gombos szerkezettel. Mindhárman szorosan összefogózva kiáltották: 1938! Ekkor Redbottom határozottan lenyomta a piros gombot.
 
A következő pillanatban egyedül találta magát egy koszos, délolasz sikátorban. Mellette Norti hevert, élettelenül. Megnézte a kapcsolószekrényét: teljesen kimerült az árramforrása. “Jól nézünk mi ki!” - füttyentett. Ráadásul Roosevelt elnök sehol. Lázasan végigkutatta a környéket, de az ex-elnök úgy tűnik, ismét eltévedt az időlabirintusban.
Redbottomnak gyors tájékozódásra volt szüksége. Keresett egy újságárust és beletemetkezett a legfrissebbnek látszó napilapba: Ezt olvasta:
 
“"Halálos repülőkatasztrófa érte az albán király esküvőjéről hazautazó újságírókat
Olasz óriásgépük sziklafalba ütközött, 20 olasz, angol, görög, német ujságíró és a római albán követ szörnyethalt.
Róma, május 1.
 
Két napja egész Olaszország feszült izgalommal és aggodalommal várta a híreket az Ala Littoria hárommotoros nagy utasszállító gépéről, amely szombaton reggel indult el Tiranából, az albán fővárosból Brindisi olasz kikötő felé. A gépnek nyoma veszett, vasárnap a déli órákig egyáltalán semmi hír sem érkezett felőle... Délután bizonyossá vált, hogy a repülőgép vagy a tengerbe zuhant, vagy más szerencsétlenség érte. Este hatalmas tömeg gyülekezett össze Rómában az albán követség épülete előtt, mert villámgyorsan elterjedt a városban a hír, hogy Safer Bey Vila, Albánia római követe, aki repülőgépen Tiranából Rómába indult, gépével együtt az Adriába zuhant.... Este 9 órakor végre megérkezett Rómába az első hivatalos jelentés: a tirana-római utasszállító gép az olasz fővárostól 120 kilométernyire fekvő Formia város mellett sziklafalba ütközött és lezuhant. Az első hírek szerint a hatalmas gépmadár felrobbant, izzé-porrá zúzódott és valamennyi utasa szörnyethalt. Az utasok valamennyien Zog király és Geraldine királyné esküvőjéről jöttek..."
 
Redbottom torka kiszáradt: íme, egy baleset, amihez ismét későn érkezett. Mit tehet ő ilyenkor, amikor már temetnek, siratnak és mindenki a gyásszal van elfoglalva? Ráadásul a Roosevelthez fűződő küldetését is elpuskázta...
Nagy csődtömegnek érezte magát. A készülék gombjait babrálta, kétségbeesetten nyomogatta és évszámokat ismételgetett. A készülék egyikre se reagált.
Redbottom nehezen tért magához az őt ért sokkok egész sorozatából. Valahogy felállt, megkereste a vasútállomást és felült az első római járatra. Talán még eléri a dísztemetést. Hátha ott történik valami váratlan fordulat...
A szuperhős, ha félénken is, újra ébredezni kezdett...
 

Szóljon hozzá!

A regisztráció nélküli latógatók hozzászólásait, csak az adminisztrátor ellenőrzése után jelenítjük meg!
Regisztrálj - mielőtt elviszik előled!

Biztonsági kód
Frissítés

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Támogatók

Adományozók



Baudolino, Voodoo, Rosa, Satyusek, Kriszta, Klára70, Jarilo, BágóAranymaszat, Teri, hancyka, Era86, andi0110, ketrin6miki70, inestimi, Blondie, kunlord87, Domingo, Márti, Abszolút0, Holle anyó, sugarymarta, perecz, Erzsike, Ypszilon, pompom, Bara, Mykiman, kordasnemarika, davide_organist, BenCry, Sövi,, Timi, Timi anyukája, Ákos fia, Mónika, Tibi, Olgi és sokan, sokan mások...

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 205 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs