Nyár van, ráérek. A családom nem egységes örömére, kísérletezgetek:)

Nemrég olvastam a hajdináról, rengeteg jó dolgot írnak róla (ahogy sok mindem másról is:) ) , vitaminok , nyomelemek serege, és mindenféle jó hatás ,gondoltam egy próbát megér.

„A hajdinát a mongol és a török népek (a keresztény európaiak szemében "pogányok") ismertették meg a térségben. Eredetére, Európába érkezésének körülményeire utalnak a népies nevei is: egyes vidékeken nevezik pohánkának, pogánykának, pogánybúzának, tatárkának, szerecsenbúzának is. Maga a (leggyakrabban használt) hajdina név is a német heiden "istentelen, pogány" szóból származik. „

Hozzávalók: hajdina, hagyma, füstölt kolbász,paradicsom, paprika, só

Először is megállapíthatjuk, hogy elég érdekesen néz ki, apró kis magvacskák fura” illat” –tal.

Háromszor át kell mosni forró vízzel, hogy meg szabaduljunk a jellegzetes „olaj” szagától, ami engem nagyon emlékeztet a nyersgumi szagra. Azután egy tál vízbe tenni, felforralni, leönteni róla a főzővizet, ennyi az előkészítés. Most így néz ki:

Hagymát és karikára vágott kolbászt pirítunk együtt, a végén beletesszük a paradicsomot és a paprikát is.

Összerottyantjuk, és mehet bele a hajdina. Először annyi vizet öntöttem rá, hogy épp ellepje, majd mikor elnyelte, öntöttem még.

Hasonlít a tarhonyára, a végén egész jó kis ebéd lett belőle:)

„Ez sem olcsó”

Mondta nekem minap valaki, akkor épp szegény sztrapacska volt a soron.. Aúú.. már megint.  Azóta játszogat a gondolat újra a fejemben.. Mi az, ami belefér a szegény ember konyhájába. Nem tudok máshonnan kiindulni csak a sajátomból, és mivel nem vet fel a pénz, így ez is egy szegény ember konyhája, tehát hiteles kell, hogy legyen. Persze válaszoltam: „Sokat gondolkodtam ezen, nehéz..” „ Zsíros kenyér vékonyan kenve, akciós kenyérből” volt az egyik válasz. Szeretem a zsíros kenyeret, főleg a kolbászzsírosat, paradicsommal vagy paprikával, vagy kovászos uborkával..hmmm… de azért nem minden nap. Hoppá.. lehet, hogy mégsem vagyok elég szegény, pedig igyekszem:))

A szükség  fantasztikusan fejleszti a kreativitást, de az tény, a semmiből nem lesz ebéd…

Segítsetek, mit főzzünk holnap?