Gyerekkoromban mindig szuperhős akartam lenni. Meg akartam menteni a világot és aztán mindenkit boldoggá tenni. De tudtam, hogy szuperképességekre van ehhez szükségem. Tehát képzeletbeli expedíciókra indultam, hogy intergalaktikus tárgyakat találjak a Krypton bolygóról, ami nagyon szórakoztató volt, de nem sok eredménnyel járt. Amikor felnőttem, és rájöttem, hogy a sci-fi nem a szuperképességek forrása, elhatároztam, hogy igazi tudományos útra indulok, hogy hasznosabb igazságokat találjak.

 

Kaliforniában kezdtem ezt az utat a Berkeley Egyetemen egy 30 éven átívelő kutatással, ami diákok képeit vizsgálta egy régi évkönyvben, és megpróbálta felmérni a sikerüket és jólétüket az életükön keresztül. A mosolyuk megmérésével a kutatók meg tudták jósolni, hogy milyen sikeres és hosszúéletű lesz egy alany házassága, milyen pontszámot érne el egy szabványosított jóléti teszten, és hogy mennyire fog inspirálóan hatni másokra. Egy másik évkönyvben megtaláltam Barry Obama képét. Amikor először láttam a képét azt hittem, a szuperképességei a szuper gallérjából származnak. De most már tudom, hogy minden a mosolyában volt.

 

Egy másik "Ahá!" pillanat egy 2010-es Wayne állami egyetemi kutatásból származott, ami 1950 előtti Major League játékosok baseball kártyáit vizsgálta. A kutatók felfedezték, hogy egy játékos mosolyának szélessége előrevetítette az élethosszát. A játékosok, akik nem mosolyogtak a képeiken átlagosan 72,9 évet éltek, míg a vigyorgó játékosok átlagosan majdnem 80 évet éltek.

 

(Nevetés)

 

A jó hír az, hogy mosolyogva születünk. A 3D ultrahang technológia segítségével most már látjuk, hogy a fejlődő babák látszólag mosolyognak, már az anyaméhben is. Amikor megszületnek, a babák továbbra is mosolyognak -- eleinte leginkább alvás közben. Még a vak babák is mosolyognak az emberi hang hallatán. A mosolygás az egyik legalapvetőbb, biológialag egységes arckifejezés minden ember számára.

 

Pápua Új-Guineában végzett kutatások során Paul Ekman, a világ leghíresebb arckifejezés kutatója, azt találta, hogy még a Fore törzs tagjai is, akik teljesen el voltak vágva a nyugati kultúrától, és a szokatlan kannibál szertartásaikról híresek, mosolygást társítottak helyzetek leírásához, ugyanúgy, ahogy mi is tennénk. Pápua Új-Guineából Hollywoodon keresztül egészen a pekingi modern művészetig, gyakran mosolygunk, azért hogy örömöt és megelégedettséget fejezzünk ki.

 

Ebben a teremben hányan mosolyognak naponta több mint 20 alkalommal? Emelje fel a kezét, aki igen. Hűha! Ezen a termen kívül, több mint egyharmadunk mosolyog 20-nál többször egy nap, és kevesebb mint 14%-unk mosolyog kevesebb mint ötször. Sőt, a legtöbb szuperképességgel gyerekek rendelkeznek, akik akár 400-szor is mosolyognak egy nap.

 

Belegondoltak már, hogy gyerekek között lenni, akik gyakran mosolyognak, miért késztet minket is mosolygásra? Egy nem régi kutatás a svéd Uppsala Egyetemen megállapította, hogy nagyon nehéz fintorogni, miközben valaki olyanra nézünk, aki mosolyog. Azt kérdik, miért? Mert a mosolygás evolucionálisan fertőző, és elnyomja az uralmat, amivel az arcizmaink fölött rendelkezünk. Utánozni egy mosolyt, és fizikailag átélni, segít eldönteni, hogy a mosoly igazi vagy színlelt, így meg tudjuk érteni a mosolygó érzelmi állapotát.

 

Egy nem régi mimikri tanulmányban a Clermont-Ferrand Egyetemen Franciaországban arra kérték az alanyokat, hogy döntsék el egy mosoly igazi vagy színlelt, miközben egy ceruzát tartottak a szájukban, hogy elnyomják a mosolygó izmokat. A ceruza nélkül az alanyok nagyon jó bírák voltak. De a ceruzával a szájukban, amikor nem tudták utánozni a látott mosolyt, romlott az ítélőképességük.

 

(Nevetés)

 

Amellett, hogy az evolucióról értekezett "A fajok eredetében", Charles Darwin szintén írt az arc visszajelzés-válasz elméletről. Az elmélete szerint magától a mosolygás tettétől jobban érezzük magunkat -- ahelyett, hogy a mosolygás csak a jókedv tünete lenne. A tanulmányában Darwin idézett egy francia neurológust, Guillaume Duchenne-t, aki áramütésekkel stimulálta az arcizmokat, hogy mosolygást idézzen elő. Kérem, ezt senki ne próbálja ki otthon!

 

(Nevetés)

 

Egy ehhez kapcsolódó német tanulmányban a kutatók fMRI képalkotást használtak, hogy mérjék az agyi funkciókat Botox injekció előtt és után, amivel elnyomták a mosolygó izmokat. Az eredményeik Darwin elméletét támasztották alá, bemutatva, hogy az arci visszajelzés megváltoztatja az érzelmi tartalom idegi feldolgozását az agyban, úgy, hogy jobban érezzük magunkat, ha mosolygunk. A mosolygás stimulálja az agy jutalom mechanizmusát úgy, ahogy még a csokoládé -- egy elismert örömforrás -- sem képes.

 

Brit tudósok megállapították, hogy egy mosoly ugyanannyi agyi stimulációt tud generálni, mint majdnem 2.000 tábla csokoládé. (Nevetés) Várjanak! Ugyanaz a tanulmány kimutatta, hogy mosolyogni olyan stimuláló, mint 16 ezer angol fontot kapni készpénzben. Ez kb. 25 ezer dollár mosolyonként. Nem rossz. És gondoljanak rá így: 25 ezerszer 400 -- egy csomó gyerek minden nap úgy érzi magát, mint Mark Zuckerberg.

 

És a sok csokoládéval ellentétben a sok mosolygás jót tesz az egészségnek. A mosolygás csökkentheti a stressznövelő hormonokat, mint a kortizol, adrenalin és dopamin, növelheti a jó hangulatot keltő hormonokat, mint az endorfin, és csökkentheti a vérnyomást.

 

És ha ez nem elég, a mosolygás jól néz ki mások szemében. Egy nem régi tanulmány a Penn Állami Egyetemen kimutatta, hogy amikor mosolygunk, nem csak szimpatikusabbnak és udvariasabbnak tűnünk, de hozzáértőbbnek is.

 

Szóval ha vonzónak és profinak akarnak látszani, csökkenteni akarják a stresszt, javítani akarnak a házasságukon, vagy úgy érezni, mintha megettek volna egy rakás kitűnő csokoládét, -- a kalorikus büntetés nélkül -- vagy mintha találtak volna 25 ezer dollárt egy rég nem hordott kabát zsebében, vagy egy szuperképességet szeretnének, ami segít Önöknek és mindenkinek a környezetükben, hosszabb, egészségesebb, boldogabb életet akarnak, mosolyogjanak!

 

(Taps)