Negyedik, egyben befejezetlen része a megunt, ezért abbahagyott, szigorúan áltudományos értekezésnek |
Írta: Tánczos G. Károly |
2011. április 15. péntek, 08:57 |
V. A mű megjelenési formája
Olyan, mint egy szcenárium!
Az 1. versszakban a kamera kívülről mutatja az utat, a macskát és az autót.
A 2. versszak első két sorában az autó belsejében veszi a filmet, majd a harmadik és negyedik sor újra kivisz minket (olvasókat, hallgatókat, azaz befogadókat).
A refrén (két mondat) állóképe ismét az útra fókuszál.
A 3-4. versszak új helyszínt mutat: a gázolás helyszínétől nem túl messze épült családi házban vagyunk.
Szereplők: 1-2. versszakban az autó, a macska, az autóvezető, az autó utasai (maximum 4 fő). Az autó márkáját, színét stb. nem közli a zenekar (pontosabban Laár A.), de az, hogy a macska vére nyomán barna folt maradt a karosszériáján, sötét színű, „átlagautót” sejtet. Ez utóbbit is indokolni kell! Az utasok nem valami előkelő pesti étteremben ebédelnek meg, hanem Tápiószecsőn vesznek magukhoz valami szolid táplálékot. (Egy pillanatra adjuk fel a kötelező szenvtelen objektivitást: legszívesebben azzal a „gyűrött Moszkvicsautóval” azonosítanánk, amely a Siker, pénz, csillogás album Autótemető című számában bámul megvakult szemmel az énekesre!) A macska felől sem tájékoztat bennünket (konkrétan) a szöveg. Több mint valószínű, hogy hím, cirmos (hétköznapi), és a család egyetlen macskája (volt): a családtagok nem vigasztalják magukat azzal, hogy itt van a másik (pl. Cilike), a Mirci kölyke!
3-4. versszak: az „Erzsi néniék” (3.vsz.), és „a család” (4.vsz.) meghatározás jelöli Pali bácsit, jelölheti a lányukat (lányaikat) vagy fiukat (fiaikat), a vejüket (vejeiket) vagy a menyüket (menyeiket), valamint az unokájukat (unokáikat), de természetesen – mivel falusi, rusztikus közösséget valószínűsít a szöveg – a szűkebb család idősebb generációjának más tagját (tagjait) is. Fiatalabbat (-akat) nem (dédunoka v. dédunokák), ha elfogadjuk, hogy egy Erzsi néni van (3. és 7. szám), hiszen aki vonattal a fővárosba bír utazni, és rövid idő után ki tud jönni a kórházból úgy, hogy maga főzzön több személyre, nem lehet annyira öreg!
Az egyes versszakok – a szerzett példány tördelésében – hatsorosak. A sorok szótagszáma változó (5 és 10 között mozog). A hangsúlyokat a zenés előadás módosítja, ezért az ütemhatárok jelölésének nem látjuk értelmét. A rímképlet a következő: a b c d a c. A 4. versszakban a sorbetoldás következtében kicsit módosul: a b c c d c. A refrén négymondatos, az első sor 11, a második 8, a harmadik 12, a negyedik ismét 8 szótagos. Páros rímmel kapcsolódnak egymáshoz. A dolgon és foltot szavak magánhangzó-azonosságuk ellenére nem hatnak belső rímnek.
VI. A tér- és időviszonyok
A kiindulópont a bableves. Ha az előző este beáztatják, minimum három órát kell főnie, a nélkül legalább öt órát. Tételezzük az első variációt, hisz Erzsi már tapasztalt háziasszony lehet. A levest 9 óra körül tette fel. A másik fix pont a dél (plusz-mínusz perc). A 4. versszakból tudjuk, hogy Pali bácsi már nagyon éhes, és hogy a bableves már majdnem készen van. Vagyis dél körül járunk, abban az időszakban, amikor az autó utasai (a 2. vsz.-ban) „bekapnak pár falatot”. Tápiószecsőn! A település Pest megyében, Budapesttől 45 kilométerre fekszik. Azt is közli Laár András, hogy a gázolás időpontjától, és az azt követő (mondjuk húsz-huszonöt perces) erre irányuló beszélgetéstől „órák múltak el”, mire leparkoltak Szecsőn (kiszálltak, megmozgatták tagjaikat stb.). Ebből következik, hogy nem a fővárosból indultak, mert főutakon 1982-ben 80 km/óra volt a megengedett sebesség. Ha 70 km/órát számolunk (lakott területek, pisilés stb.), és az „elmúlt órák” számát háromban minimáljuk, látjuk, hogy a dél körül legalább 210-220 kilométer „benne volt” az autóban. A 31-es út – mellette fekszik Tápiószecső – Füzesabonynál véget ér, de valószínűbb, hogy az autó csak Nagykátánál tért rá, addig talán a 441-esen és (esetleg) Ceglédtől 311-esen haladt.
Mindent összevetve a bableves felrakása előtt talán negyedórával eshetett áldozatául a macska. Erzsi néni (talán a kis unokával v. kis unokákkal) a boltból jött vissza, talán hallotta is a fékcsikorgást, amire hátrapillantott, és már terelte is a gyereket (gyerekeket), hogy ne lássa (lássák), mi történt. (Ez a látszólag közjáték jellegű kitérő a mi jelentéstani vizsgálata kapja meg értelmét.)
A műben utalás sincs évszakra. A refrén esője irodalmi toposz, egyébként meg bármely évszakban előfordulhat, van tavaszi, nyári, őszi, téli eső is, sőt ha lenne (lennének) további évszak (évszakok), arra (azokra) is jellemző lenne kisebb-nagyobb intenzitásban. Az okfejtéshez az is hozzátartozik, hogy egy állat gépjármű által történő megölése nem szezonális.
A hónapról, hétről és a napról se kapunk felvilágosítást. A nagyobb időszakokra érvényes, amit az imént megállapítottunk, a napról viszont eligazítást ad a szöveg: szombat vagy vasárnap esett meg a gázolás, hisz együtt van a család! Amint már elemeztük, a szülők elég idősek ahhoz, hogy házas, sőt családos gyerekük (gyerekeik) legyen (legyenek), aki(k) más házban, esetleg más településen lakik (-nak) Valószínűbb a szombat, mert a ’80-as évek elején a boltok vasárnap zárva tartottak!
VII: Egy kísérlet
Szemiotikai verselemzések gyakori eljárása, hogy szögletes zárójelbe téve „kiegészítik” a szöveg szintaktikáját. Mi továbbmegyünk: a versszöveg „felhasználásával” két elbeszélést kreálunk. Ez nem a „vers prózára fordítása”, nem is egy másik, egy új entitás megteremtése. A kísérlettel nem a szöveg „kiigazítása”, hanem szemantikájának árnyaltabbá tétele a cél. Mindkét „elbeszélés” címe azonos, és a vers címével is az. Két variánsra az eddigi az utalásokból kisejlő kétféle szövegértelmezés miatt van szükség.
A refrénszövegek általánosabb síkon fogalmaznak, de az előzmények folyományaként itt is két változatot adunk meg.
Lesz tehát két relatíve hosszú és két rövid szövegünk, s ezek következményeképpen talán mélyebb „tudásunk” a dal jelentésének működéséről.
Itt, ezen a ponton untam meg, ezért abbahagytam az írást.
Volt már ilyen.
És lesz is.
(Egy kósza megjegyzés: igaz, valóban l’art pour l’art (öncélú, fölösleges, indifferens stb.) indíttatású e szöveg, de – vallják be bátran és őszintén – van benne néhány olyan elem, amely méltónak tűnik a L’art pour L’art Társulat – melynek eredeti neve (mily meglepő) Laár pour Laár volt – színvonalához.)
|