Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szépirodalom Tánczos G. Károly Novellák, versek A megunt, ezért abbahagyott, szigorúan áltudományos értekezés második fejezete
A megunt, ezért abbahagyott, szigorúan áltudományos értekezés második fejezete E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. április 11. hétfő, 06:32

A tényleges (és lényegi) explikáció előtt még egy probléma tisztázásra szorul: az Elmúltak az ünnepek és az egész lemez névmágiát és identitást feszegető prológusában a Gábor mellett szerepel a Pál is, amely név a Macska az útonban (a továbbiakban Macska…) Pali bácsi alakban jelenik meg. Szilárd meggyőződésünk, hogy nem ugyanarról a személyről van szó! A Pál alternatívaként fogalmazódik meg, az előadó (András) elmúlt lehetőségeként (mint a Gábor is). Tehát András nem lett Pál, pontosabban nem Pál lett. És Pali bácsi sem lehetett. Ezt az „Ó, jaj!” rezignált szomorúsága után az előadó is kijelenti, ám a tényekkel is alá kell támasztani. Íme: Laár András 1982-ben (a lemez megjelenésének esztendejében) 27 éves volt, a bácsi megszólítás viszont a mi kultúrkörünkben a férfi életének 45-50. éve után jár ki. A mi Pali bácsink emlékeztet az 1990-es A nagy átalakítás album Kovács Páljára. A Jóisten által néki(k) rendelt sorsban mindenképpen. Bonyolultabb a helyzet Erzsi nénivel! Ő a 3. (A vonat) és a 7. szám szereplője. Amikor először látjuk (tulajdonképpen csak halljuk, hiszen nem videoclipről van szó, de a KFT szövegei láttató erejűek, ezért bátran írhatunk vizuális percepcióról), a város pályaudvaráról kigördülő személyvonaton ül a vidéki munkahelyére induló gyerek (valószínűleg fiú) mellett. Ez a város Budapest lehet, egyrészt, mert a lemez számainak többségében ez a színhely, másodszor, mert akkoriban (1970-es, ’80-as évek) leginkább a fővárosi vasúti állomásokat nevezték pályaudvarnak, harmadrészt, mert a vidéki jelző ebben az oppozícióban kapja meg jelentését. Méghozzá egy elég távoli vidékre utazhat a legnagyobb gyerek, mert az egész család kint van a pályaudvaron, és hosszan integet a vonat után. (A távolság problémájára még visszatérünk.) Az anya nem lehet Erzsi néni, hiszen gondoskodnia kell a fiatalabb gyerekekről, ill. a dal ritmusához beleillene az a változat, hogy „Mellette édesanyja ül…”, de nem azt írta a szerző. Mindenesetre az Erzsi néni intimitása, és az a tény, hogy a gyerek mellett ül, rokonsági kapcsolatot sugall. Senki sem sejti még, csak a szövegíró tudja biztosan (a mindentudó szerzői attitűd!), hogy Erzsi néni holnap kórházba fog kerülni. Ennek oka lehet hirtelen rosszullét, egy lappangó betegség kitörés, vagy baleset. Arra nincs utalás, és kicsiny a valószínűsége, hogy ugyanazon autó üti majd el (holnap), mint amelyik három számmal később a macskát elütötte. A Macska… 3. és 4. strófájában egy falusi (vagy kisvárosi) családi ház jelenik meg. Erzsi néni a második versszakban kap helyet, és nem hisszük, hogy a két utolsó versszak két különböző helyszínt fogalmaz meg. Summa summarum, egyre erősebb meggyőződésünkké kezdett válik, hogy két Erzsi nénivel állunk szemben. Sajnos 1982-ből nincs adatunk az Erzsébet név gyakoriságáról! Elterjedtebb lehetett, mint 1996-ban, amikor is a népszerűségi lista 71. helyén állt

Már az abszurditásnak erre a fokára jutottam, amikor eszünkbe jutott… Elvégeztünk egy kísérletet: a 3. szám meghallgatása után egy héttel hallgattuk meg a 7. dalt. Megdöbbentő eredményre jutottunk, minden összeállt! Erzsi néni talán a gyerek (valószínűleg fiú) anyjának vagy az apjának a testvére, tehát nagynéni, aki vendégségben lehetett a fővárosban, arra a településre utazott, amelyben az autós elüti majd a macskát. Az utazás másnapján kórházba kerül, ott van néhány napot, aztán hazamegy (vagy hazaviszik, no nem Pali bácsi, inkább a fia v. a lánya v. a veje v. menye…). Megtaláltuk a megoldást! Nem kellett tovább kutakodnunk (tökölnünk) a nevek etimológiai, szemantikai magyarázatával! Azt azért bizton kijelenthetjük, hogy Erzsi néninek semmi kapcsolódása sincs Elizabethez (Siker, pénz, csillogás c. album), noha egyhébertőről fakadnak! (Egy aggasztó tényező van azonban! A Vonatban Erzsi néni nem tudja, hogy holnap kórház vár , s „ha tudná, nem utazna el”. Nos, ez az utazna aggaszt minket. Az elutazás egy kiindulópontból (fix pontból, pl. a lakóhelyről) járművel történő távolságleküzdés. Ismerve az idős emberek ragaszkodását lakhelyükhöz, kétségessé válik az egy és ugyanazon Erzsi néni felfogás, de ha belegondolunk, hogy Budapest egészségügyi ellátottsága már akkor is az országos átlag fölött állt, hihetőnek tűnik Erzsi néni potenciális félelme az elutazástól. Nyugodtabbak lennénk, ha például „nem indulna el” lenne a szövegben, ám lehet, hogy ezt csak nyelvi komformitásunk mondatja, és Erzsi néni valóban nem pesti!) Van még egy, a mi világnézeti attitűdünk szerint indirektnek, ám másféle világlátás szemében talán súlyosnak, perdöntőnek tekintendő vonatkozás. Említettük, hogy A vonat a 3., a Macska az úton a 7. szám a lemezen. A hármas és a hetes szám az európai számmisztika kitüntetettjei! És ha felfigyelünk (márpedig mi felfigyeltünk) a két szöveg műfaji és strukturális hasonlatosságára, megborzong(hat)unk! Mindkettő balladisztikus. Sőt: a ballada mindként jelentése egyesül bennük! A Villon korabeli (táncdalforma) és a későbbi (pl. Goethe, Arany János kora beli), vagyis műfaj! (A macska az úton elemzésében ezt a megjelölést finomítani fogjuk.) A strukturális hasonlóságoknak csak egy elemét emeljük ki. A kezdő versszakok mindkettőben múlt idejű igealakokkal operálnak. (A vonat: elindult, elvitte, maradt, meghalt, Macska az úton: rádudált, csikorgott, volt, ottmaradt, talált, megjavult, múltak, jólesett. Erzsi néni mindkettőben a második „részben jelenik meg”, amelyekben már megtörténik az idősík váltás: „A család hosszan integet…Mellette Erzsi néni ül…”, illetve „Erzsi néniék megbékélnek majd… A család szomorú…” Enyhén szólva több a gyanúsnál eme egybeesés! Több mint gyanús, és sziklaszilárd meggyőződésünk, hogy nem írható a véletlen számlájára!
Ez egy olyan komplex problémakör, amelynek tisztázására mindenképpen szükség van, s noha a mű jelentésének más a kulcspontja, az árnyaltabb interpretáció érdekében el is kell végezni. A továbbiakban mind a kétféle lehetőséget megvizsgáljuk, biztos, ami biztos!
Még egy nélkülözhetetlen információ. A házi macskáknak a szociális helyzetük alapján két alapvető csoportja létezik. Az első (mint Józsi) lakásban él, s kezdetben a vele együtt élőkhöz, a lakás teréhez és berendezéséhez, tárgyaihoz alkalmazkodik. (Például kinyitja az ajtót, a mosdókagylóból iszik, s – hogy a nagylemez szövegvilágához illőbb példát említsünk – a WC-ben végzi a dolgát.) Egy idő után a családtagok alkalmazkodnak hozzá! Akkor kelnek, amikor (változatos taktikákkal) ő akarja. A másik (mint Mirci lehetett) a lakáson kívül él (talán még egerészik is), de szorosan kapcsolódik gazdáihoz. Ha nem hideg tél van, amikor a macskát sem zavarják ki a házból, kora reggel már kaparászik az ajtón, nyávog, míg be nem eresztik. Nekik megengedi, hogy megsimogassák, sőt a tipegő unokának azt is, hogymódjávalmeghuzigálja a farkát. Ők pedig táplálékkal látják el, kedveskednek neki, tanítgatják erre-arra. Amikor aztán rájuk un, kiszalad (pl. az útra).
 

új-iVisz

 

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 259 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs