Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

Carlofranco segédmunkás esetei E-mail
Írta: Tánczos G. Károly   
2011. március 25. péntek, 09:11

Az első nyomtatásban megjelent írás

Tudjuk már, hogy C. a szolnoki könyvtárban kezdte „szellemi” pályafutását, de nem tudjuk, hogyan. Erre derítettem fényt a múltkorában. Persze, mint szinte minden, a véletlen törvényének engedelmeskedett. Hogy, hogy nem, kezembe akadt a Szolnoki Műsorkalauz egy régi száma. Az 1983. évi szeptemberi szám volt. Tudom, most egy befutott (s akit karakterenként, szavanként, esetleg oldalanként fizetnek) vagy posztmodern, netán az „új regény” kései híve felsorolná az adott színházi, filmszínházi, kulturális és egyéb rendezvényeket, a reklámokat, hirdetéseket, én nem tettem. Türelmesen lapozgattam, amikor ismerős stílusú szöveg került a szemem elé. Biztos voltam a dolgomban, elrohantam Carlofracóhoz. Nem volt otthon. Kocsmájába siettem. Ott volt. Egy sakkpartit nézegetett. Szokása volt, mert bár sakkozni nem tudott, a két játékost barátjának tekintette. Kezet fogtam vele, a sakkozó Harsányival és Halmaival, s néhánnyal a „közönség sora” közül. C. észrevette – nem volt neki nehéz, hisz a miatt mentem oda, feltűnően mutatva – a Szolnoki Műsorkalauz 1983. évi szeptemberi számát. Felnevetett. Sebtében idevetette: Oké! Csinálj vele, amit akarsz. Én igazándiból nem akartam csinálni vele semmit, de e felszólítást a szabadságom kiterjesztésének értettem, hazamentem és elkezdtem a munkát: kihúztam a bevezető szövegrészt s egy pár fölöslegesnek érzett mondatot. Stiláris módosításokat nem végeztem, öreg barátom iránti tiszteletem nem engedte meg. Felhívnám a figyelmüket a szerző italhoz való meghitt viszonyára.

Megmutattam az eredményt Carlofrancónak. „Jó lesz. Jó lesz annak dacára is, hogy a záradékot ma már másképp gondolom. Az ember semmiből sem tanul. De jó lesz. ” Elgondolkozott, majd rövid idő után arcomra fordította arcát. „Tudod, hogy ez volt az első nyomtatásban megjelent írásom?”

Nem tudtam.

 

Idézzük meg a száz év előtti Szolnok sajtóját!

    A „kevert állapotú, humbugos és kamukérós” (humbug: csalás, ámítás, szélhámosság; kamukéró: hamisság, alattomosság) vármegye 18 000 lakosú székhelyét három hírlap tájékoztatta önmagáról, szűk és tágabb környezetéről. (Sajnos az 1880-as alapítású Tiszavidék 1883. évi számai ma már közgyűjteményben nem találhatók meg!) Természetesen mind „az egészséges haladás s az igazság részrehajlatlan, minden egyéb érdektől független szolgálata” jegyében működött. Csak hát mind másutt kereste az igazságot.

    A fenti, a megyére nézve nem éppen hízelgő jelzők az 1877-ben induló Jász-Nagykun-Szolnok újságírójától erednek. Ennek ellenére a lap végig megőrizte lojalitását (a megye vezérkarával szemben). Az 1883-as év alispáni székért folyó csatározásaiban az ún. Jászkun Pactum érdekei képviselte.

    Az ellenpárt, ’83-ban alakul Horthy István-féle „Unió” lapja a Szolnoki Híradó lett. „Jogtalan és illetéktelen befolyást ne gyakoroljon se társadalmi állás, se vagyoni helyzet kitűnősége!” – hirdette programjában. (Nem árulunk el titkot, ha megmondjuk: az év decemberében az „Unió” győzött.)

    Harc ide, csatározás oda, 1883. szept. 2-án békésen megfértek egymás mellett a lapok – leforrasztott bádogedényben a jövendő korok számára. Így kerültek be de. 10 órakor a készülő új városház alapkövébe. Egész nap szólt a muzsika s „az összes munkások Illgen Pál úr felügyelete mellett, a város által megvendégeltettek”. „Örök emlékezetül ide jegyezzük azt is – így a J. N. Sz. –, hogy Szolnok városának e díszes kőháza idősb Scheftsik István úr polgármestersége alatt épült, s hogy ez az épület létrejött, az leginkább e férfiú kitartó buzgalmának köszönhető.” Az Sz. H. így kommentál: „Ameddig Scheftsik István lesz polgármester, itt béke és egyetértés nem lesz, nem lehet soha!”

    Nagy nap volt ez másért is. J. N. Sz.: „Kossuth Lajos, Magyarország felszabadítója, 1802-ben, szeptember 2-án született… Kiáltsátok hát szívvel, lélekkel: Éljen Kossuth Lajos!” 1883. szept. 2-án Stefánia trónörökösnő 7 óra 15 perckor leányt szült. J. N. Sz.: „E helyütt mi sem gátol bennünket annak kijelentésétől, hogy éljen a királyi pár, mint boldog nagyszülők!”

    Felépítésükben e lapok alig különböztek a maiaktól. A vezércikk közügyeket, politikai és morális kérdéseket boncolgatott, pl. a Nemzeti nőnevelés-t: „Nekünk nem olyan nőnevelés kell, mely bábokká változtatja a gyermeket,  a franczia színdarab dilettáns előadásával parádéz, hanem olyan nevelés,… mely a nőt a házasság őrangyalává, a családi élet ragyogó csillagává teszi.” (Sz. H.)

A Tárcza rovat verseket, tanulmányokat, útleírásokat, humoreszkeket közöl. Az Sz. H. e rovatában jelent meg Kiss József néhány verse, a J. N. Sz. pedig rendszeresen közölte Szolnok hű történetírójának, az istent a természetben kereső, tragikus sorsú somogyi Ignácznak cikkeit (pl. a darwinizmusról). Itt számol be az Sz. H. szept. 27-én a bécsi villamos kiállításról: „A palota előtt robog el a legújabb vasút: nem füstöl, se nem szikrázik, csak szalad, mintha a hideg ménkű ütött volna belé…”

Közöltek hasznos ismereteket gazdák számára, sejtelmes időjárás-jelentéseket, vasúti és gőzhajó menetrendet és hirdetést, reklámot. Hirdettek új hordót Pokornyiknál, szivarkatöltő gépet, két pár jó karban levő malomkövet vassal, hirdették „az újkor legritkább tüneményét, Ágnes kisasszonyt”, aki „magyar szülők gyermeke, 28 éves, 80 ctmtr… 11 kilo nehéz, és látható özv. Nagy Józsefné Malom utczai házában.”

A külpolitika rovat csaknem teljesen hiányzott, ám a Hírek, Rövid hírek, Újdonságok bőven kárpótolták a közönséget. Nézzünk néhányat e belterjes kor, s belterjes újságírói gyakorlat híreiből! „Csillik Antal jó madár, félig meddig már úgy futó betyár, aki egy idő óta „ugróban” volt, múlt vasárnap éjjel kézre került, midőn egyik kedvesénél mulatott. Most börtönben elmélkedhetik megtévesztett élete sorsa fölött.” (Kedvese, egyben feljelentője Göndör Rozi nyilvánosházának egyik lakója. – Sz. H.) „Múlt héten vezette oltárhoz jó kedélyéről is eléggé ismert iparosunk, Neugebauer Antal géplakatos kedves leányát, Karolinát Vlasicz József mozdonyvezető. Boldog jövőt a fiatal párnak!” (J. N. Sz.)

Végül egy októberi, de a szeptemberi szürethez kapcsolódó „hír” az Szolnoki Híradóból: „A vinkó hatása kezd már nyilvánulni megyénk kunsági részén is, az utczai gajdolások – fejbeverések napirenden vannak: hátha még az úgynevezett szabad borkimérés megkezdődik, akkor lesz majd nemulass – és dolga a somfa botoknak. Hiába, ez a paraszt gymnastika.”

A múlt sosem lezárt, csak tényeiben az. Vizsgálata segít megmagyarázni a jelent, közelebb hoz minket magunkhoz. Emlékeit ne csak tudományok tárgyának, de tükörnek is használjuk!

 

új-iVisz

 

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 464 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs