Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szépirodalom Tánczos G. Károly A fekete esernyő Adam Bahdaj: A fekete esernyő 49-50. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény)
Adam Bahdaj: A fekete esernyő 49-50. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény) E-mail
2011. március 11. péntek, 07:56

Tamasi a könyvet a kezében tartva nyitotta ki az ajtót és engedte előre Angélát. Töltött mindkettőjüknek, s leültek.
- Nem gyanús neked a férjed viselkedése? A fia eltűnik, s ő nem azon van, hogy égen-földön megtalálja, hanem egy cafkával hetyeg, egy másik után kérdezősködik. Bár egyre inkább azon vagyok, hogy a két nő ugyanaz. Hogy írta Mao elvtárs, „az egy kettéválik”? Lehet, hogy Géza is látta a szőke parókát. Aztán a levél! Mi lehetett benne, hogy majdnem elégette?

- Nők, nők! Az egyikkel lefekszik, a másik a lakásán keresi! És ha a vörös is az volt, aki szőke parókában a férjemmel kevert?  És miért Klára nevére bérelt kocsit?

- Fogalmam sincs, de azt hiszem, itt Géza a központi figura. Felhívom az egyik emberemet, hogy figyelj a férjedet. Nem ellenzed?
- Hogy ellenzem-e? Tedd tönkre, tekerd ki a nyakát! De miféle embereidről beszélsz?
- Csak úgy kedvtelésből, meg hogy ne szakadjak el teljesen az egyetlen dologtól, amihez konyítok valamit, beszerveztem néhány volt kollégát és tehetséges fiatalembert. Nyomozunk eltűntek, a férjüket vagy feleségüket megcsalók, szóval pitiáner „bűnözők” után.
- Magánrendőrség? – mosolyodott el a nő.
- Afféle, de a jogi helyzet még tisztázatlan. Ezt csak neked mondtam el!
- Köszönöm. Csókolj meg!
Az összeölelkezés után csendben iszogatták a vermutot. Angéla arcán egyre jobban eluralkodott a fáradt fásultság.
- Feküdj le, pihend ki magad! Kell egy nyugtató?
- Kösz, de inkább egy kis magányra van szükségem.
- Elmenjek valahová? Mondjuk egy kocsmába?
- Inkább én mennék el az üdülőnkbe. Az embereid közt van, aki kocsival rendelkezik?
- Rajtam kívül mindegyiküknek van. Biztos, hogy menni akarsz?
- Biztos.
- Hívom Gábort. Őt már ismered.
Megérkezett a fehér Mercedes. Tamasinak eszébe jutott, hogy elfelejtett megkérdezni a szerelőtől egy fontosnak tartott dolgot, odáig ő is velük ment. Elindultak. A rendőrlámpákkal együtt kilenc percig tartó úton vadul csókolóztak. Hiába kérte az alezredes, Angéla menni akart. A szerelő háza előtt elbúcsúztak. A Mercedes elrobogott. Egy barna Moszkvics a háztól harminc méternyire megállt. Az alezredes az udvaron találta a fiatalembert.
- Ne haragudjon, elfelejtettem megkérdezni, hogy ismer-e egy Káptalan Katinka nevű nőt.
- A nevét se hallottam
- Egy prosti, vagy annak mutatja magát.
- Akkor meg pláne nem! Egyébként sem érdekelnek a nők. De ezt megkérdezhette volna telefonon is!
- Meg. Látja, azt is elfelejtettem.
- Ha tud várni öt percet, megint hazaviszem.
- És én megint megköszönöm.
 Éppen belépett a házába, amikor megcsörrent a telefon. Beszaladt, füléhez emelte a kagylót.
- Balogh vagyok. Bandikám, Angéla nálad van?
- Éppen most ment el.
- Hová?
- Miért kérdezed?
- Egyelőre az én feleségem! Beszélni akarok vele!
- Talán tudsz valamit Gergőről?
- Nem. Másról kell vele beszélnem. Érted? Kell!
- Az üdülőtökbe ment. Nagyon kivan, egyedül szeretne maradni. És te hogy vagy?
- Voltam már jobban. Mire jutottál az ügyben?
- Valószínűleg egy nő van a dologban.
- Úgy érted, hogy a fiam elment egy nővel?
- Nem teljesen. Gergőt valószínűleg egy nő tartja fogságban.
- Miféle nő?
- Nem tudom. Nincs valami tipped?
A vonal túlsó végéről halk krákogás, erőltetett köhögés hallatszott.
- Nincs. Honnan lenne?
- Csak úgy, te annyi nőt ismersz, szőkét, még szőkébbet…
- Ezzel mit akarsz mondani?
- Semmit, az égvilágon semmit.
- Leteszem. Szervusz!
- Helló.
Gondterhelt volt az arca. Érezte, hogy a nő-dologgal Balogh elevenjébe talált. Tárcsázott. Az embere jelentkezett. Elmagyarázta neki, hogy hívjon még egyet, és felváltva éjjel-nappal figyeljék Baloghot, s mindenről számoljanak be neki. Levetette zakóját, töltött egy borospohárnyi vodkát, bekapcsolta a fotel mellett álló lámpát. A cipőjét kivitte az előszobába, nadrágszíját megoldotta, és leült a fotelbe. Közelebb húzta magához a poharat és a könyvet. Felemelte karját, megnézte, mennyi az idő. Hátravetette a fejét, nézte a mennyezetet. Észrevette a meszelés egyenetlenségeit, alakokat vizionált belőlük. Ivott egy kortyot. Felállt. A telefonhoz lépett. Felhívta Angéla számát. A készülék foglaltat jelzett. Arra gondolt, hogy vagy nem értek még oda, vagy a férjével beszél. Újra leült, újra kortyintott, újra nézegette A fekete esernyő borítóját. Eltelt tíz perc. Most sikerült elérnie a nőt.
- Mit akart Géza?
- Békülékeny volt a hangja, mintha nem ő volna az, aki…
- Konkrétumot nem mondott, nem fenyegetőzött?
- Azt próbálta volna meg!
- Mégis, hogy érzed, miért hívott?
- Puhatolózik. Szerinted gyanít valamit abból, ami köztünk történt?
- Rólam azt hiszi, hogy impotens vagyok.
- Te? – Angéla hangosan nevetett. Tamasi is nevető hangon válaszolt.
- Majd elmesélem. Aludj jól.
- Te, impotens? Te impotens? Az együttléteinkről fogok álmodni.
- Szép álmokat!
- Szia! Szer…
Angéla a szó közepén letette. Az alezredes mosolygott. Egy darabig mezítláb járkált a szőnyegen, aztán belevetette magát a fotelbe. Egy hajtásra megitta vodkát. Az üveg után nyúlt, de meggondolta magát, letette. Olvasni próbált, de öt-hat perc után összefolytak szemei előtt a betűk. Lecsukódott a szeme. A mellére csúszott könyvvel elaludt az égő lámpa mellett.

                                                               50.

A csónakból látták, a túlparton fel-felvillanó lámpák fényét, ebből tudták, hogy az egész tábor ott van.
- Jancsit mindenki szereti – sóhajtott Jutka.
- Köszönöm, hogy jelen idejű igét használtál – mondta sírós hangon Csilla. –Hidd el, Gergőt is!
Amikor kiszálltak, az összes gyerek odasereglett, kérdeztek, kiabáltak. Barna Jutkához szaladt.
- Jól vagy, testvérkém? Miért sírt Csilla?
- Jancsit nem találtuk meg. Robi és Tamás bácsi ottmaradt, délig várnak.
- Miért délig?
- Majd elmondom! Most Csilla mellett a helyem.
A sátorban később elmesélte a levél-históriát, beszélgettek még egy ideig, aztán Barna elköszönt. Az egész tábor nyugovóra tért. Jutka és Csilla széthajtottak egy hálózsákot, és egymás kezét fogva feküdtek le, kisírt szemekkel, mint két szomorú özvegy.
- Szerelmes vagy belé? – kérdezte halkan Jutka.
- Nem tudom. Azt hiszem.
A szélzúgás, és egy sátorból behallatszó nevetgélés zavarta hosszú csend után megint Jutka szólalt meg.
- Te is arra gondolsz, amire én?
- Ha te arra, hogy megcsalt, én ráadásul el is hagyott nők vagyunk, akkor igen.
Egymás felé fordították az arcukat, és keserűen nevettek.
- Te, Jutka, te legalább biztos lehetsz abban, hogy Gergő él. Legalábbis biztosabb.
- Él Jancsi is! Láttad a levelet…
- Nem, nem láttam.
- De tudod, hogy azt írta, nyomra bukkant.
- Ha ő írta.
- Mire gondolsz?
- Meg is írathatták vele, hiszen részeg volt. No meg ha Klári néninek köze van a dologhoz, akkor állhatott is a farkincája! A szép, kis farkincája. – Csilla szipogni kezdett.
Jutka még szorosabban bújt hozzá, és simogatta a haját.
- Ne sírj!
- Már olyan szépen alakult minden! Nemcsak a szex, hanem az egész. Már tervezgettünk is közösen!
- Miért nem állítottad meg, amikor Klári nénivel kikezdett?
- Áá! Nem volt komoly! Azt akarta megmondani Klárának, hogy a hétfő éjszaka miatt ne fájjon a feje. Te azt hitted, hogy meg akarta kefélni?
Jutka bólintott, aztán elmosolyodott.
- Vissza fog jönni.
Csilla megtörölte kezével a szemét és az orrát.
- Beszélj nekem Robiról!
Jó, hogy sötét volt, nem láthatta a másik lány arcának hirtelen megváltozását, de érezte Jutka testének megrezzenését.
- Úgy hiszed, hogy ő… és én…
- Csak az nem látja, aki nem akarja, no meg a vakok, hogy…
- Hogy?
- Hogy fülig szerelmes beléd.
- Tényleg? – Jutkát elárulta hangjának izgatott csengése.
Csilla nem állta meg egy pici szurkálás nélkül.
- „Kéthónapos halott! – Nem, annyi sincs még.”
- Undok vagy, tudd meg!
- Tudom, túúúdom!
Játékosan verekedni kezdtek, aminek puszilkodás lett a vége.
- Csilla, nem érdekes? Robi is Shakespeare-ről beszélt. Azt mondta, de ezt el ne áruld senkinek, hogy a Júlia majdnem olyan, mint a Jutka!
- Látod? Ezt is a szerelem mondatta vele! Hasonlít a két név, de semmi közük egymáshoz. Az egyik…
- Késő van már az etimologizáláshoz!
- Igazad van. És nem is ez a legnagyobb problémánk, igaz?
- Hát nem.
A nevetgélés már alábbhagyott, csak a szél fütyörészett, ki-kidagasztva a sátor oldalát.
- Ha Jancsi meghalt…
- Ne mondj már ilyet!
- Miért? Ha részegen belefulladt a vízbe!
- Jó úszó.
- Kezdő részeg.
- Tudod mit? Hagyjuk ezt a témát! Beszélgessünk másról, vagy aludjunk.
Ez utóbbi vált valósággá.
Reggel együtt mosakodtak, együtt mentek vécézni, együtt reggeliztek. A délelőttöt a parton várakozva töltötték. Akkor sem mentek a sziget közepén levő tisztásra, amikor Klára tájékoztatta a gyerekeket az újabb eltűnésről.
- Jönnek!
Csilla is talpra ugrott, tenyerét a homlokához tette. Szája legörbült.
- Úristen, csak ketten vannak a csónakban! Ez azt jelenti…
Jutka átölelte a sírástól reszkető barátnőjét. Barna segített leültetnie a fűre. Akkor már mindenki ott tolongott. Kísérteties volt huszonhét ember hallgatása. Robi lehajtott fejjel ment oda a két lányhoz. Semmit sem szólt.
- Az biztató, hogy holttestet nem találtatok! – suttogta Barna.
Robi hálásan nézett rá.
- Ne sírjál, Csillácska! Elő fog kerülni.
- Ne szomorkodjon a kislány! Tessék mosolyogni! – szólt Csillára Tamás, és megsimogatta a hátát. Robihoz fordult és halkabbra vette a hangját. – Robikám, délelőtt beszéltél arról a rendőrről. Mielőtt hivatalosan is megtesszük a bejelentést, szeretném, ha beszélnél vele. Ha jól tudom, nálad van a névjegykártyája. Átjönnél velünk a gondnokhoz?
- Úgyis értesíteni akartam őt.
- Akkor mehetünk?
- Menjünk. Barna, vigyázz a lányokra!
 

 

új-iVisz

 

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 304 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs