Szórd szét kincseid -
a gazdagság legyél te magad.
(Weöres Sándor)

   
Címlap Írás Szépirodalom Tánczos G. Károly A fekete esernyő Adam Bahdaj: A fekete esernyő 33-34. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény)
Adam Bahdaj: A fekete esernyő 33-34. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény) E-mail
2011. február 06. vasárnap, 17:00

Andrea kiszállt a Ladából. Gyorsan kaput nyitott, majd ajtót, letépte Gergő szájáról a ragtapaszt, kioldozta a kötelét.
- Segíts!
Egy üres hátizsákot tett a fiú kezébe, ő pedig rakta bele a szekrényből a ruhákat, cipőket.
- Megtaláltad apát?
Andrea a válasz helyett sürgető mozdulatot tett.

 


- Odaadtad neki a levelet?
A nő kilépett a ruháiból, lerúgta a szandált. A melltartó és a bugyi kivételével azokat is a zsákba rakta. Kiment a fürdőszobába, lemosta arcát, ajkait.
- Öntsd ki a hamutartót, mosd is ki!
- Odaadtad?
- Oda hát! Siess!
Gergő megtette, amit a nő parancsolt. Miután bejött, így beszélt:
- Tudod, sok igazság van abban, amit írattál velem!
- Később! Most…
- Maszatos maradt az arcod.
- Kösz! Vidd ki a kocsiba a hátizsákot! – Utánaszólt. – Gergő! – A fiú megtorpant. – Ugye nem szöksz meg?
- Nem.
Andrea puszit küldött a kezével.
- Siess! Én lemosom az arcomat.
Amikor kilépett a házból, bezárta, de a kulcsot nem vette ki a zárból. Gergő a ház előtt állt a hátizsákkal.
- Miért nem pakoltad be?
- Nem találom a kocsidat.
- Ez a Lada az! Oda tegyed!
Már a kocsiban ültek, amikor egy idős házaspár fordult be kutyával. Rámosolyogtak Andreára, a férfi a kalapját is megemelte, és bementek a házba.
- Kik voltak ezek?
- Mondjuk, hogy a szüleim.
Indított.
- Hova megyünk?
- Még nem tudom. Csatold be az övet!

                                                               34.

A Jancsi vezette kis csapatnak nem volt nehéz megtalálni az erdészházat. A fiúk a rácsokon felhúzódzkodtak két ablakhoz, bekukucskáltak. Meglepődtek a tisztaságon. A kocsmáros azt mondta, hogy már évek óta nem néz a házra senki. Körüljárták. Megnyomogatták az ablakkereteket, hátha találnak egy nyitva felejtett szárnyat. Eszükbe jutott, hogy a rácsokon egyikük sem férne be, abbahagyták. Csalódottan néztek egymásra. Már azon tanakodtak, hogy kifeszítik az ajtót, amikor Jancsinak eszébe jutott valami. Újra felhúzta magát, újra benézett.
- Úgy tűnik, nemrégiben takarítottak itt, még fel is mosták a padlót. – Aztán leereszkedett, az ajtóhoz lépett. – Régi típusú zár, nagy kulcs való belé. Nézzünk szét, hátha itt hagyták!
Mind a négyen a kulcs keresésébe kezdtek. Egyszer Robi felkiáltott.
- Ördögöd volt – és egy kő alól kiemelt egy kulcsot. – Lássuk, passzol-e!
Passzolt.
- Honnan tudtad, hogy itt kell lennie? – kérdezte áhítattal csillogó szemekkel Csilla.
- Nem tudtam, csak gyanítottam. Ilyen nagy kulcsot nem raknak kulcskarikára, meg ez szokás is. A nagyapám mesélte, hogy…
- A fő, hogy megvan! Menjünk, nézzük meg, milyen belül! – javasolta Jutka.
Robi kétszer megfordította a zárban, kitárta az ajtót. Hypo szaga ütötte meg az orrukat.
- Ha már rendőrösdit játsszunk, megkérdezem: ki mos fel hypóval?
- Aki nyomokat akar eltüntetni, aki nem akarja, hogy a rendőrkutyák megszimatolják! – vágta rá Robi.
- Akkor miért hagyta itt a kulcsot? – Jutka kérdése Jancsit bámulatba ejtette.
- Kitűnő a logikája, kollegina! – Megpuszilta a lányt, aztán folytatta. – A bűnözők, amennyiben jelen esetben bűnözőkkel vagy bűnözővel állunk szemben, gyakran követnek el baklövéseket. De az is lehet, hogy valami köti ehhez a házikóhoz, és nem szeretné, hogy elcsúfítsák az ajtó felfeszítésével.
- Esetleg arra számított, hogy visszatér ide! – Robi sem akart kimaradni a variálgatásból.
Jancsi az ablakokat nézte.
- Egy ember dohányzott itt.
Csilla beleszagolt a levegőbe.
- Én nem érzem.
- Érezni én sem érzem, de ez a rács egy helyen le van tisztogatva. Biztosan ott nyomta el a cigit, aztán…
- Mert nem akart nyomot hagyni!
- Ő nem volt felöltözve – mondta Jutka –, a másikat vagy a többieket meg zavarhatta a cigaretta.
- Várj, ne mondd meg! Én is kitalálom, hogy miből gondolod: nem ment ki, hanem a nyitott ablaknál szívta a cigijét!
- Nem is baj, hogy nem vettük be az öcsikédet, jó detektívek vagyunk nélküle is! Jutka! Le a kalappal előtted! Menjetek ki Robival, lássuk, ott milyen sikerrel lesztek! – Csilla megvárta két társa távozását, aztán átölelte Jancsit.
- Kis nyomkeresőm, előtted nincs az a titok, ami rejtve maradna! – Tenyerét a fiú nadrágjához tette. – Mit olvasol ki az én szememből?
Jancsi belenézett a világoskék szemekbe. Elvette a lány kezét.
- Nem fogsz megsértődni?
Csilla arca elkomorodott.
- Jutka! Ugye Jutka bolondított el!
- Ne hülyéskedj! Ő Gergőé!
- Gergő nem is tud erről! És ha az lenne is, a fiúknak nagy dicsőség, ha lecsapják a másik kezéről a nőjét!
- Nézzük meg az ágyakat!
Csilla nevetett.
- Ez a beszéd!
- Én ezt, te azt!
A lány kiöltötte a nyelvét Jancsira és elfordult. A fiú megpaskolta a fenekét.
- Nem érdekelsz, meg vagyok értve? – duzzogott Csilla.
Jancsi felhajtotta Gergő ágyán a plédet.
- Gyere, Csilla! Ezt nézd meg!
- Egy folt! Mellette egy másik! Mik ezek?
- Hármat találhatsz.
A lány elsőre kitalálta.
- Megmondjuk Jutkának?
- Joga van tudni. A társunk, nem?
Alig léptek ki a házból, Jutka mosolyogva megjegyezte.
- Szerelmes természetű lány ez a Csilla.
- Ezt hogy érted?
- Ahogy mondom. Nincs ezen mit magyarázni.
Robi a szeme sarkából a lányt figyelte.
- Úgy érted, szeret szerelmeskedni?
Jutka nem felelt. Megállt. Robi is. Komoly arccal néztek egymásra.
- Gergőre gondolsz?
Jutka megrántotta a fejét, mint aki felocsúdik.
- Keressünk nyomokat!
Bejárták a ház körüli füves területet, le-lehajoltak, felvettek valamit, aztán eldobták. A fák törzsén is árulkodó jeleket kerestek, de nem találtak sem egy természetellenes elváltozást, sem egy ágra felakadt ruhafoszlányt. Lehajtott fejjel sétáltak, amikor Jutka észrevette a budit.
- Nem mész be?
- Nem kell – legyintett Robi.
- Nem arra gondoltam. Hátha van valami ott.
- Nincs nálam a laboratóriumom, hogy megállapítsam, mit ettek!
Jutka nevetve nézett a fiúra.
- No, az én kedvemért! Vagy menjek én?
Robi benyitott. Keresgélt. Az egyik tetőoszlop alatt egy kis kerek tárgyat tapogatott ki. Levette. Egy gyűrű volt. Felkiáltott és megmutatta Jutkának.
- Ez Gergőé! Megismerem. Gergő él! Az én Gergőm! Köszönöm! – Robi savanyú arckifejezését látva elhallgatott, lehajtotta a fejét, de kezével szorította, simogatta a gyűrűt.
Beszaladtak a házba.
- Gergő él!
- Tudjuk.
- Honnan?
Amikor megmutatták neki, Jutka sírva kiabálta:
- Megölöm mind a kettőt!
Jancsi csitítgatta.
- Gondolkozz logikusan. Gergő azért hagyta a budiban a gyűrűjét, hogy megtalálja valaki, tehát nem önszántából ment el. Ha ez így van, lehetett a szeretkezés erőszakkal kényszerített is!
- Engem próbáljon kényszeríteni valaki, ha én nem akarom! Kikaparnám a szemét is!
- Tudjuk, hogy bánkódsz, de inkább örülj, ha tényleg szereted, örülj annak, hogy él! – tette barátnője vállára a kezét Csilla.
- Első akciónak nem is volt rossz – mondta Jancsi a szigetre menet.
- Nem tudtok valahol egy telefont?
- Minek?
- Beszámolni a főnökünknek.
- Igaz!
- A gondnoknál? Áá! A faluban biztosan van.
- De hülye vagyok! Van valamelyikőtöknél aprópénz?

 

Szóljon hozzá!

A regisztráció nélküli latógatók hozzászólásait, csak az adminisztrátor ellenőrzése után jelenítjük meg!
Regisztrálj - mielőtt elviszik előled!

Üze-net

"Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs." Lk 3.12

Támogatók

Adományozók



Baudolino, Voodoo, Rosa, Satyusek, Kriszta, Klára70, Jarilo, BágóAranymaszat, Teri, hancyka, Era86, andi0110, ketrin6miki70, inestimi, Blondie, kunlord87, Domingo, Márti, Abszolút0, Holle anyó, sugarymarta, perecz, Erzsike, Ypszilon, pompom, Bara, Mykiman, kordasnemarika, davide_organist, BenCry, Sövi,, Timi, Timi anyukája, Ákos fia, Mónika, Tibi, Olgi és sokan, sokan mások...

Sziamagyarország!

Nyomj egy sziát!
A megnyíló ablakban láthatod
a sziák számát.

Közös ivisz-regények

A leghatalmasabb szuperhős
Zulejka

3 szavas mese

Sziasztok smiley
Ez egy jó játék, szabályok:
-csakis 3 szóból állhat amit írsz,
-kétszer nem írhatsz egymás után,
-az "a"betű nem számít szónak.

Én kezdem:
Egyszer volt hol...

Ki van itt?

Oldalainkat 432 vendég böngészi

Bejelentkezett tagok

Nincs