|
|
|
Adam Bahdaj: A fekete esernyő - II. rész (befejezés). (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény) |
|
Tamasi és Ebergényi több napos munkával, vitával, adatok beszerzésével készített egy nagyon logikus, minden részletet oksági összefüggésekbe helyezett jelentést, amit megmutattak egy ügyésznek. Nem lett belőle vádirat. Hiányoztak a vádlottak, a tárgyi bizonyítékok, a legfontosabb szereplők tanúvallomásai. E rendkívüli ügyben megszűnt a további nyomozás. Sokan már el is felejtették az egészet.
|
|
|
Adam Bahdaj: A fekete esernyő 65-66-67.. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény) |
|
- Miért ilyen ideges, alezredes úr? – kérdezte mosolyogva Elza. – Csak nem lamúr van a dologban?
Tamasi futó mosollyal nyugtázta a lány emberismeretét, de mutatóujját figyelmeztetően a szája elé emelte, amit lány huncut vállemeléssel ismételt meg. Újra felhívta Ebergényit, aki azt válaszolta, hogy a legnagyobb igyekezet ellenére is csak minimum huszonöt perc múlva lesz mikrobusz, de akkor ő fog vezetni. Az alezredes ült már a százados kocsijában, tudta, mit jelent. Gábor viszont Tamasit hívta fel, közölte, hogy a kocsija lerobbant, éppen most próbál másikat szerezni. Az alezredes még feszültebb lett. Harmadszor is tárcsázta a hétvégi ház számát, de Angéla most se vette fel. Töltött magának egy vodkát, aztán, elnézést kérve, adott a fiatal társaságnak is.
|
|
Adam Bahdaj: A fekete esernyő 61-62. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény) |
|
Négy óra előtt tíz perccel Tomi ismerősének kocsija megállt a szökőkút előtt. Gergő és Tomi kiszálltak. Gergő felnézett a városháza tornyának órájára.
|
|
|
Adam Bahdaj: A fekete esernyő 59-60. (álpornográf, álbűnügyi, álifjúsági regény) |
|
- Gergely vagy, vagy Gergő? – fordított a papíron Elza.
- Gergely, de mindenki Gergőnek hív.
- És hogy becéznek? – kérdezte gúnyos hangon Tomi.- Gergőcének? Gergőcskének? Van az iskolában valami beceneved?
Gergő nem válaszolt.
|
|
Adamm Bahdaj: A fekete esernyő 57-58 (álpornográf, álifjúsági regény) |
|
A világoskék Lada tizenegy óra előtt két perccel megállt az enyhe domb tetején, a Balogh család hétvégi házával, de inkább üdülőjével szemben. Az idáig vezető út aszfaltozott volt, s az épület után másfél méterre be is fejeződött. Andrea a szintén aszfalt borította, mintegy húsz négyzetméternyi parkoló szélén állította le a kocsit. Kiszállt, gyönyörködött a kilátásban, majd megnézte óráját, és a vaskerítéshez lépkedett. Pontban tizenegykor Angéla kilépett a házból. Megállt a kerítés túloldalán. Andrea lesütött szemmel rakosgatta a lábait. Néha felnézett, de a háziasszony szúrós tekintetére elvörösödve megint lefelé fordította a szemét.
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>
|
|
1. oldal / 8 |
